Nyomtatás Nyomtatás

XVI. Benedek temetési szertartása, és Ferenc kicsinyes gesztusai

Egy sokkal komolyabb pillantás a néhai emeritus pápa temetési szertartásaira és Ferenc kicsinyes módszereire, amelyekkel még halálában is megsértette őt.

A középszerű emberek még náluk is középszerűbbekkel veszik körül magukat, hogy kedvük szerint irányíthassák őket, és elfedjék saját középszerűségüket. Ezt tette Bergoglio is, amint elfoglalta a pápai trónt. És XVI. Benedek pápa halálával sokadszorra is bebizonyosodott. 

Összefoglalom itt az elmúlt napok néhány eseményét, amelyek többnyire anekdotikusak, de felfedik Ferenc pápa (Szerk.: a jelzőket töröltem) lelkületét. Némelyik nyilvános, másokat viszont a Szent Palota folyosóit járó, diszkrét források bíztak rám:

  • Még mielőtt XVI. Benedek halálhíre napvilágot látott volna, Santa Martából már kiment a parancs: a Vatikánban a munka a szokásos módon folytatódik. Más szóval: “itt nem történt semmi“. A Szentszéknél dolgozók – klerikusok és laikusok – tudatták, hogy ha nem függesztik fel tevékenységüket, hogy legalább a gyászmisén részt tudjanak venni, akkor kiveszik a szabadnapot. Santa Martának ekkor kompromisszumot kellett kötnie: részt vehetnek a misén, de csak 13 óráig. Ezt követően vissza kellett volna térniük a munkájukhoz. 
  • Sem a Vatikánvárosban, sem a területen kívüli függőségekben, sem a nunciatúrákon nem hirdettek hivatalos gyászt. A harangok nem szólaltak meg, és a zászlókat nem tűzték félárbocra. Ez utóbbi részlet nagy meglepetést okozott. Minden országban van ilyen gyász, amikor egy viszonylag fontos személyiség meghal. A Vatikán és Ferenc pápa udvara számára nem volt ilyen XVI. Érdekes módon az olasz állam és Nagy-Britannia elrendelte, hogy december 31-én félárbocra eresszék a zászlóikat. 
  • A szent palotákban újra és újra elhangzott, hogy a parancs az, hogy a dolgok menjenek tovább, mintha mi sem történt volna. Éppen ezért szerdán Ferenc pápa a szokásos módon megtartotta általános audienciáját, miközben néhány méterre tőle ott volt elődje temetetlen holtteste. És alig tett rá utalást, hogy “a katekézis nagy mesterének” nevezze. 
  • Sok bíboros és püspök csalódott volt, amiért nem vehetett részt a körmenetben, amely az elhunyt pápa földi maradványait a Mater Ecclesiae kolostorból a Szent Péter-bazilikába vitte. Minden országban, minden monarchiában ennek a körmenetnek különleges és szigorú ünnepélyessége van, még akkor is, ha nem az uralkodó haláláról van szó (emlékezzünk Don Juan de Borbón esetére, vagy az angol anyakirálynőre, vagy Fülöp hercegre, Edinburgh hercegére). XVI. Benedek földi maradványait egy szürke furgonban szállították el. Sem Ferenc, sem a bíboros vikárius nem elnökölt a körmenetben.

Georg Gänswein és az emlékezők, a nők, akik az elmúlt években segítették őket. A Kúrián ez nagyon rosszul esett: “Ilyet még Olaszország legkisebb falujából származó emberrel sem tesznek” – mondták.

  • A pápai háztartás és más kúriai hivatalok tagjainak, akik a ravatalozó kápolnánál sétálgattak, egyik legjobban feltűnő dolog az volt, hogy hány fiatal pap – több száz – jött el, hogy reverendába öltözve búcsút vegyen Benedek pápától. Egyikük halk hangon a következőket nyilatkozta: “Benedek pápával még szeminarista koromban találkoztam, a többi osztálytársammal együtt. A szavak, amelyeket újra és újra elmondott nekünk, a következők voltak: ‘Tanuljatok keményen és imádkozzatok sokat. Elképzelhetetlen volt, hogy azt mondja nekünk: ‘A papok férfiak, és ezért sokan közülük pornográfiát néznek‘ (ez utóbbiak Ferenc pápa legutóbbi, a barcelonai érsekség szeminaristáihoz intézett szavai voltak).
  • Ugyanebben a szellemben nagyon feltűnő volt a fiatalok és a gyermekes családok száma, akik eljöttek, hogy megnézzék Benedek pápát. 
  • A jelenlévő püspököket és bíborosokat leginkább Gambetti bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapjának indolens magatartása bosszantotta. Nem maradt észrevétlen a szertartások celebrálásában tanúsított rideg és gépies magatartása (és az ágyból épphogy felkelt ember hangja, amit hallani lehetett), valamint számos rubrika betartásának hiánya. Szintén visszataszító volt Ettore Valzania, egy fogtechnikai szerelő foglalkozású férfi jelenléte, akit ugyanez a bíboros nevezett ki a bazilika vezetőjének, aki a három nap alatt farmerben járkált a bazilikában, miközben bíborosokat és államfőket fogadott. Ez a homályos és közönséges alak volt felelős többek között azért, hogy a hívek legfeljebb két-három másodpercre állhattak meg az elhunyt pápa teste előtt, még csak imát sem mondhattak előtte. Nem lehetett volna például meghosszabbítani a Szent Péter-bazilika nyitvatartási idejét?
  • Ferenc pápa elhatározta, hogy a gyászmise végeztével azonnal visszavonul a Santa Marta-i szállására. Két legközelebbi munkatársának sokat kellett ragaszkodnia ahhoz, hogy belássa a gesztus kellemetlenségét. Végül beleegyezett, hogy pápai ruháitól megfosztva búcsút vegyen Benedek pápa koporsójától a Szent Péter-bazilika átriumában. Azt pedig határozottan megtagadta, hogy elkísérje a kíséretet a kriptába, és ott celebrálja az utolsó kenetet, amelyet Re bíboros, a Szent Kollégium dékánja vállalt.
  • A világ minden tájáról érkezett püspökök és bíborosok jó része, akik a tiszteletbeli pápától búcsúzni jöttek, megdöbbentek – és ezt a hozzátartozóiknak is tudatták – Ferenc pápa gesztusainak és szavainak elődjével szembeni közömbösségén. Egyikük megjegyezte: “Lelkeket és nem szájakat etetni, ez az egyház küldetése“.
  • Benedek halálának ismertté válása után Santa Marta sietett közölni, hogy az elhunyt kétes végakarata miatt csak Olaszország és Németország hivatalos küldöttségei vesznek részt a találkozón. A probléma szerdán jelentkezett, amikor az államtitkárság megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a különböző országok kormányainak számos küldöttsége személyes minőségben vesz részt. A hír annyira váratlanul érte őket, hogy a Governatorato csak aznap késő este adott utasítást az illetékes tisztviselőknek, hogy biztosítsanak parkolóhelyeket az államfőket és minisztereket szállító hivatalos járműveknek.
  • Az államtitkárság hivatalosan közölte a delegációkat küldő országokkal, hogy képviselőik tartózkodjanak a hivatalos öltözék viselésétől. Ez meglepetést okozott, mivel még a bíborosok temetése esetén is ezt a fajta öltözetet használják. Ratzinger pápától még ezt a megtiszteltetést is megtagadták. 
  • Tudjuk, hogy milyen anyagból készülnek az újságírók, de néhányan mégis megőriztek egyfajta őszinteséget. Az a narratíva, amely a világ szerkesztőségeit és magát a szentszéki sajtószobát is bejárta, az volt, hogy Benedek pápa mindig is egy távoli pápa volt, aki gyűlölte vagy közömbös volt a keresztény nép iránt. Sokan közülük halkan elismerték téves ítéletüket, amikor látták, hogy milyen meglepően sokan érkeztek a Szent Péter-bazilikába az elmúlt napokban. Valójában a gyászmisére megtöltött Szent Péter teret megtöltő székek számát csak Ferenc pontifikátusának beiktatási miséjén érte el, “amikor még nem ismerték meg az emberek” – tette hozzá néhány rosszindulatú püspök. 

Ferenc pápa arca a gyászmise alatt, amely ezt a cikket illusztrálja, kellően beszédes a lelke sötétségéről: úgy tűnt, mintha saját temetésén venne részt. 

Caminante Wanderer
Argentína, 2023. január 5.

Forrás: roratecaeli.com

Legolvasottabb írások63 times!

Print Friendly, PDF & Email