„Szeretet nincsen szilárd igazságok nélkül!”
„A katolikus gondolkodás teljesen rendezett és logikusan célirányos”
- Miért kellett a misét megváltoztatni?
Azért, hogy a protestánsok is együtt “imádkozhassák” a miseszövegeket saját vallásuk feladása nélkül. Tehát az ökumenizmus érdekében történt a mise megváltoztatása. A protestánsok ezzel nem kerültek közelebb a katolicizmushoz, de annál inkább eltávolodnak attól maguk a katolikusok. - Miből lett a modernizált mise?
A “normatív miséből”. 1967 októberében a római püspöki szinóduson felszólították a püspököket, hogy mondjanak véleményt ennek [= normatív mise] kísérleti bemutatásáról. A püspökök nagy többsége elvetette ezt a modern formát és normát. Montini mégis ragaszkodott a modernizáláshoz, és lényegében ugyanezt az elvetett misét kényszerítette rá az egész egyházra. Hiába volt néhány püspök tiltakozása. - Kik állottak a szentmise modernizálása mögött?
A szélsőséges liberális világ minden árnyalata. Az egész katolikusellenes tábor kárörömmel nézte az oltárok lerombolását, nagy értékű miseruhák, kegyszerek elherdálását. Annál nagyobb volt a hithű katolikusok megdöbbenése, felháborodása és lassú, de állandó eltávolodása az egyháztól. A modernizálással párhuzamosan halad a hívek visszahúzódása, a belső emigráció és a nyílt kilépés az egyházból.
A hívő emberek sohasem vártak a vallástól modernizálást, hanem értékálló és sziklaszilárd igazságokat és életformát. - A régi misekönyv csodát művelt, mert latin nyelvezetével az egész világ népeit egységbe tömörítette. A modern turisztika népvándorlása szükségessé tenné egy nemzetközi nyelv bevezetését, ha az eleve nem lett volna megvalósítva a latin által. A latin nyelv hallatára minden kivándorló, turista és világvándor jólesően érezte, hogy bárhol otthon van a katolikus templomokban.
- Miért dogma-ellenes a modernista mise?
Mert a nyelv és a liturgikus formák megváltoztatása maga után vonja a dogmatikai tartalom megváltozását, tehát a hit hamisítását. Ez már jelentkezett hamarosan a 2. Vatikanum után. Hiszen az átlényegülés szavait is megváltoztatták. - Hogyan reagált a nép a modernizált misére?
Idegenkedve, berzenkedve, gyanakodva. Öröme csak azoknak volt, akik már kezdetben további változatokra gondoltak; akárcsak az üzletemberek, akik minden évszakban új divatcikkel lepik meg a világot.
Csakhogy a mise nem divatcikk. Ilyet csak a harcos istentelenség kívánna. De még az se tette. Annál inkább a liturgikus sznobizmus, mely a sziklák kemény maradandóságát nem tudja elviselni. Pedig enélkül nem lehet katolikusnak lenni! - Meg lehet-e nyerni a hitellenes világot Krisztusnak?
Modernizálásokkal biztosan nem. Megnyerni csak személyeket lehet, de nem tömegeket! A mise szertartása sohasem volt a tanítás vagy a térítés szolgálatában. Hitetleneket be sem engedtek a misére! Teljesen fonák didaktika lenne, ha valaki a miséből holmi szemléltető oktatást akarna csinálni. A mise már a beavatottak számára való. - ….
- ….
- Ellenvetés:
Szent V. Pius pápa is reformálta a misekönyvet. Ha neki szabad volt, miért ne tehetné ugyanezt bármelyik pápa?
Felelet:
V. Pius nem modernizálta a misét, hanem megtisztította a liturgiát a visszaélésektől és pongyolaságoktól, melyek az idők folyamán rakodtak rá. A lutherizmus terjedése idején a vallási egységet mindenképpen biztosítani kellett. - Ellenvetés:
Minden embernek joga van, hogy a saját anyanyelvén imádkozzon. A latin pedig senkinek se anyanyelve.
Felelet:
A latin nyelv csak a papot kötelezte/kötelezi. A tridenti misét a nép imádkozhatta saját nyelvén is, ha nem tudott latinul. Ez az együtt imádkozás azonban semmiképpen sem jelenthet együtt misézést! - Miért veszélyesek a mindenkori modern nyelvek a liturgiában?
Mert nem minden nyelv egyformán fejlett arra, hogy olyan finom árnyalatokat és egzakt fogalmakat kifejezzen, mint a katolikus teológia szókincse. - Mit értenek szentmise alatt a modernisták?
Egy étkezéssel egybekötött összejövetelt egy pap elnöklete alatt. Szó sincs átlényegülésről, Krisztus valóságos jelenlétéről (Realpräsenz). Tehát egy leszűkített, kivonatolt misefogalomról van szó, amit a hitetlen is elfogadhat anélkül, hogy megtérne. A “mise” szót is száműzték, s helyette lehetőleg az Eucharisztia (mert ez inkább absztrakt) elnevezést használják. - Van-e lényeges különbség a NOM és a katolikus szentmise között?
A haladó (modern) papok szeretnék elhitetni, hogy csak a nyelvben és lényegtelen külsőségekben van különbség. Ez azonban tudatlanságból eredő állítás.
Erre csak egy bizonyítékot hozunk itt, ami világosan bizonyítja, hogy az új misét új dogmatikai alapokra helyezték. Amikor az UNA VOCE szervezet elnöke (de Saventhem) a Vatikánban járt, hogy engedélyt eszközöljön ki a hagyományos tridenti mise további használatára, Benelli bíboros fogadta őt. Az előterjesztésre Benelli azt válaszolta, hogy a régi latin misét azért nem lehet megengedni, mert az egy más dogmatikai alapot tételez fel, mint az új mise.
Vagyis egy más ecclesiologiát [egyház-fogalmat]! Ezzel beismerte a Vatikán magas funkcionáriusa, hogy az új mise nem az eredeti katolikus Egyház alapzatán épült fel, hanem …??? Egy téves ökumenizmus alapján! Magyarul: A misét azért kellett megváltoztatni, hogy a más vallásúak is jól érezzék alatta magukat anélkül, hogy saját hitüket kellene az igaz hitre átcserélniük. Mert tudnunk kell, hogy csak a katolikus Anyaszentegyháznak van szentmiséje. - Miért forog veszélyben az új mise érvényessége?
Mert a modern papnevelésben óriási hiányosságok vannak: nemcsak a lelkiségben, hanem a tudományos képzésben is. Latinul nem tudnak, de még a tanáraik többsége sem. Tehát csak a zsinatutáni modernista teológusok műveit ismerik, melyek hemzsegnek a tévtanoktól és a hiányoktól. Szent Tamás Summáját, Suarezt, Migne köteteit csak hírből ismerik, de a nemzetközileg ismert új skolasztikusokét sem: Lercher, Pesch, Noldin Tannuerey, Buchberger, Donat, de Vries stb. stb. A végtelenségig lehetne sorolni, hogy mi mindenből zárta ki “papjait” a zsinati paraziták légiója. Hurter jezsuita tudós Nomenclator című műve kereken 14.700 katolikus teológiai írót tart nyilván a középkortól kezdve, s ezek majdnem mind latinul írtak!
Ők meg tudták érteni az átlényegülés fogalmát, amit a modernista filozófián nevelődött szerencsétlen ifjú még csak nem is hall a papnevelők szájából.
Ha az ilyen hiányos tudású ifjút “pappá” szentelnek a modern “püspökök”, hogyan fog az konszekrálni a misében? Mert az átlényegülést akarni kell (volo celebrare missam!), de akarni csak azt lehet, amit ismerünk, tudunk és hiszünk.
Erre nagy hetykén azt mondja némely modernista: Elég az érvényességhez, ha a pap azt akarja csinálni, amit az Egyház csinál (facere id quod facit ecclesia). Ez ugyan gyenge vigasz, ha valaki így rázza le magáról a felelősséget és a transsubstantiatio élményét. - Ellenvetés:
A mai tudomány nem ismeri a substantia fogalmát és szerepét, és nem tud azzal mit kezdeni. Ma már köztudott, hogy a testek nem tömör masszából vannak, hanem nagyon is hézagos szerkezetűek. [szubsztancia: minden létező legáltalánosabb és legbensőbb lényege, amelynek oka önmagában van, és amely minden átalakulásnál megmarad.]
Felelet:
A substantia sose volt természettudományos fogalom, hanem metafizikai. Ez annyit jelent, hogy a testek nem hullanak szét atomjaikra, hanem egyben maradnak, míg csak valami erő szét nem aprítja őket. Ez a titokzatos összetartó erő a substantia lényege. Például az emberi test atomok milliárdjaiból áll, és mégsem hullunk szét, ha az utcán megyünk vagy vonaton ülünk. Még halálunk után se porladunk szét egyhamar. Idő kell hozzá, mikor az emberi test substantiája lassan vissza vonul. Mert az anyaggal nincs megmagyarázva a világ, se a teremtés összetartó számtalan ereje. - Hogyan uralkodhat a tudományban ekkora fejetlenség?
Úgy, hogy a természettudományokban a technikai lehetőségek folytán szédületes haladás következett, amit a szakemberek is alig tudnak már követni, s közben se idejük, se idegzetük nem bírja az eredményeket filozófiai szemlélődéssel követni. Arisztotelész, Nagy Szent Albert, Herakleitos, sőt Mendel is még, csendesen filozofáltak kutatás közben. A mai tudós erre nem ér rá. Ahogy nekem mondta egyszer egy neves magyar geológus: Egész nap statisztikákat csinálok az ásványokról, s bárhogyan szeretném, nem jutok hozzá, hogy filozófiával világosítsam át a tömérdek anyagot, mely így csak akadályt képez a gondolkodásban. - De miért van fejetlenség a filozófiában is? Sőt, még nagyobb?
Európa szétesése az európai szellem és gondolkodás széteséséből következik. Ez onnan adódik, hogy a filozófusokat a középkori skolasztika óta megszállta egy különös féltékenység és eredetieskedés: mind elölről akarta kezdeni, s nem ott folytatni, ahol az előd abbahagyta. Ebből a rátartiságból megannyi új rendszer keletkezett. Ha az ember a filozófia történetét tanulmányozza, majdnem a bolondok házában érzi magát ennyi ellentétes vélemény láttára. - Ellenvetés:
A filozófia a gondolkodás és vélemények tudománya. Ha nem lenne annyiféle nézet és irányzat, megmerevednék az emberi kultúra és gondolkodás szabadsága.
Felelet:
A filozofálás a gondolkodás eredetiségében és élményszerűségében rejlik. Akár egy új, akár a régi rendszerben gondolkodom, a szellem mindenütt talál új szempontokat és élményeket. S ebből alakul ki az egyéni és a személyes rendszer, mely élményt ad másoknak is. - Miféle filozófiát követ a modern egyház?
Ezt nehéz megmondani, mert a sok közül pont a magáét nem követi. A zsinati szöveg még a nevét se meri kimondani a skolasztikának. Érdekes megfigyelni, hogyan kerülgetik ezt a színvallást az illetékesek. Ajánlgatják a modern filozófiák ismeretét, de azok kritikáját nem.
X. Pius a Pascendi körlevelében felsorolja azokat a veszélyes zátonyokat, melyeken az Egyház krisztusi gondolkodása törést szenvedhet. Mert, miként már elhangzott, a modernizmus az összes tévedések gyűjtőmedencéje. - Ellenvetés:
De hát az egyháznak szüksége van a nyilvánosságra és az emberek szeretetére.
Felelet:
De csak olyan nyilvánosságra, ahol az igazság és igazmondás biztosítva van. Alig akad olyan újság és rádió, mely független volna politikai pártoktól, érdekeltségektől. Természetes, hogy ezek saját világnézetükön át szűrik meg és bírálják a legszentebb nyilatkozatokat is. - Miért semleges a mai egyház világnézetében és filozófiájában?
Mert ökumenizmust játszik nemcsak vallásilag, hanem világnézetileg és filozófiailag is. Ez sokszor közönynek és defetizmusnak [kishitűségnek] látszik: a nagy világpolitikai hatalmak árnyékában nem is lehet talán jobbat várni??! Egy bizonyos, hogy az ökumenikus egyház nem meri (vagy nem is tudja) roppant szellemi fölényét mutatni. Erről panaszkodott már páter Bangha S. J. a “Világhódító kereszténység” című egyedülálló művében.
Sehol oly hanyagul nem kezelik a szellemi javakat, mint az aggiornamento egyházában. Ez az egyház nem tud önmagára feltekinteni. Ezért mások se tekintenek fel rá, hanem tömegesen lépnek ki. - Az ÖNMEGVETÉS nem alázat, hanem patológiás tünet, mely a pszichiátria keretébe tartozik. A zsinat óta divat lett mindenféle más vallás feldicsérése. Miután Luther dicsőítésében a katolikus püspökök kitombolták magukat, most a mohamedánok és a buddhisták vannak soron. Miután a zsinati paraziták kiirtottak minden természetfeletti gondolkodást, sőt a metafizikumot is az ABSOLUTUM igényével együtt, most szektákba és exotikus pogányságba menekülnek.
- KISZAKADT HÁLÓVAL NEM LEHET HALAT FOGNI! Pedig ilyen szakadozott hálóval dolgoznak a mai lélekhalászok. Mert minden logikátlanság egy-egy szakadás a hálón! Mert a többértelmű kifejezések a liturgiában, a logikai definíciók hiánya, avagy többértelműsége alkalmat adnak tévtanok becsúsztatására. Ezért kerülik a modernista “pásztorok” a világos fogalmazásokat, mert a korrekt beszéd kizárja a későbbi torzítások lehetőségét. Ez a hinta-politika nemcsak a liturgiában, hanem a hitélet egész vonalán uralkodik. A modernizmus lényege a zavarkeltés, ahol csak lehet.
- Hogyan keletkezik a hamis miszticizmus?
A hamisításokból. Ahol a lelkipásztori munka hamis utakon jár, hiányérzet keletkezik az emberekben, és elindulnak felfedező utakra. Az egyik a szektáknál keres pótlékot, a másik naiv látomásokban. - Miért kell a katolikus gondolkodásmódot tanulni?
Mert hinni csak az bír, akinek egész gondolatvilága a megfelelő vágányra van beállítva. A vonat is csak akkor talál célba, ha a szerelvény nem valami holt vágányon vesztegel. Sajnos a normális logikai és metafizikai gondolkodás kevés emberben fejlett. S még kevesebb pap ért hozzá, hogy híveit elvont metafizikai igazságokhoz szoktassa, hanem rögtön eleven hitet követel, ami csak kivételes esetekben sikerül a profán környezetben. Hiszen előbb szellemi életünknek el kell jutni magasabb rangú gondolkodás útján egészen az ABS0LUTUM küszöbéig! - Mi az ABSOLUTUM?
Az a legfőbb LÉNY, aki saját erejéből létezik és birtokol minden szellemi és fizikai erőt. Ugyanakkor ősmintája minden létezőnek és gondolhatónak. Mi ezt az abszolút lényt Istennek nevezzük, és örömmel elfogadjuk, mint Teremtőnket és végső életcélunkat. Sőt azt is tudjuk, hogy életünk minden gondolata értelmetlen volna az Ő abszolút tudása nélkül. Miként a virágos mezők szépsége azzal válik láthatóvá, hogy rájuk süt a nap, a zseniális feltalálók, költők, tudósok gondolatai is élvezhetetlenek, ha nem világít rájuk az abszolút tudás fénye [ez megmagyarázza, hogy miért nincs már hosszú ideje értékálló művészet, tudomány: Isten tudása nem világítja meg a mai “feltalálók, költők, tudósok” gondolatait, hiszen azokat nem Ő, hanem e világ fejedelme inspirálja]. - Hogyan keletkezik az emberben az ABSOLUTUM fogalma?
Úgy, hogy tapasztalatból megtanuljuk mindennek a mulandóságát. Hogy egyszer minden elmúlik. Tehát kell lenni egy ABSZOLÚT lénynek vigaszul a totális megsemmisülés gondolata ellen. Ha ez nem így lenne, nihilistának kellene lennünk.
A kereszténység veleje az abszolút létteljesség. Itt a földön csak kisebb-nagyobb létmennyiségekkel találkozunk, s ezekből adódik az abszolút LÉTMENNYISÉG fogalma, mely nem képzelődés, hanem a legnagyobb realitás. - Mi a katolikus gondolkodás lényege?
Nem holmi jámborkodás a szavakkal és fogalmakkal, hanem teljesen rendezett és logikusan célirányos gondolkodás! S ezzel van ma baj sok embernél, mert sohasem tanulta meg mostoha körülményei miatt az Absolutumra irányított gondolkodást. S ezért olyan fonák sok katolikusnak a hite. A gondolkodás művészet, amit csak az Absolutumra irányítottan lehet elsajátítani. Enélkül minden műveltségi fokon hézagos marad az egész műveltség és világszemlélet. - CÉLIRÁNYOSSÁG a gondolkodásban nem olyan, mint a törtető karrieristák célkitűzése. Nem is olyan, mint a száguldó nyílvessző. Mert a gondolkodásunkban mindig van megtorpanás, elkalandozás és unalmasság. A lényeg az, hogy mindig arra az útra találjunk vissza, ahonnan elindultunk. A gondolkodás lényege a lényegbelátás és a következetesség. Egy gondolatmenetet egészen végig kell gondolni. A modern ember a rádió korában megelégszik rövid és felületes információkkal. Nincs is ideje, hogy a dolgok mélyére hatoljon. Ez a felületesség a hit legnagyobb akadálya.
- “Leszázalékolt” igazság nincsen! Minden igazság csak száz százalékban érvényes. Minden felhígítás érvényteleníti az egész igazságot. Ezért elfogadhatatlan az ökumenizmus, mert az Krisztus tanítását azonosítja s egyenlő értékűvé teszi akár a pogánysággal is. XI. Pius azért ítélte el az ökumenizmust, mert előre látta annak rombolását. Az ilyen összeolvasztás sátáni gondolat, mert ez a vallások megsemmisítésének legkönnyebb módja.
- A zsinati paraziták gondoskodnak mindig többértelműségről, ami az igazság elleni merénylet. A zsinati szövegek pedig elkerülik még a közönséges fogalmi meghatározásokat (definitio) is. Ezért van elviselhetetlen zavar mindenütt a katolikus egyházban, mely az utólagos belemagyarázások folytán keletkezik. S ez idővel nem csökken, hanem csak szaporodik, mert kollektív felelősség nincs, csak személyi! A püspöki konferenciák határozatai pedig szavazatokból tevődnek össze.
- Miféle ideológiát követ az alkalmazkodó egyház a zsinat óta?
Ezt megállapítani szinte lehetetlen, mert ahány modernista szól valamely kérdéshez, annyiféle forrásból merít. Egy bizonyos, hogy a zsinati rajongók véletlenül se érvelnek a hivatalos és megszentelt filozófiai és teológiai szövegekből, hanem ellentétes világnézetű irodalmakból adnak keveréket. Szent Tamás és követőinek légiója mintha ki lenne közösítve! Néha olvasunk a parazita-írásokban egy-egy idézetet Aquinói Szent Tamás szellemében is, de csak egész jelentéktelen dolgokban! - Kik a klerikális modernizmus fő ideológusai?
Az egész katolikusellenes tábor látható és láthatatlan írói és irányító személyei. A 2. Vatikanum után csupa idegen eszmekör uralkodik az egyházi életben. S ezt örökös kiskorúságban szenvedő egyének képviselik miután egy nemlétező zsinat szellemében nagykorúsították őket. Persze nem az Egyház, hanem ők egymás közt. Ezeket nevezik “haladó” (angazsált) katolikusoknak. Normális emberek nem szokták érezni nagykorúságuk pillanatát. - “Ti vagytok a világ világossága!” (Mt 5,14) A katolikusok joga és kötelessége ez lenne. De ki beszél ma erről? A modernisták ezt ma triumfalizmusnak mondják. Azért adják át a vezető szerepet mindenütt a katolikusellenes modernistáknak. Ezért szűnnek meg a külföldi hittérítő munkálatok, s alakulnak át a missziók szociális segítő szervekké, s terjesztik a vallási közönyt a pogányok közt is. Senki se mer VILÁGOSSÁG lenni, csak utánzás, egyezkedés, sőt majmolás a szeretet nevében! A szeretet azonban kizárja a hamisságot a vallásban!
- Ellenvetés:
De hát az igazság és gondolkodás legvégső alapjait nem lehet tudományosan bizonyítani!
Felelet:
Nem is szükséges, mert közvetlenül evidens belátásokat [axiomákat] nem lehet tovább bizonyítani. Minden bizonyítás végállomása az evidencia (= közvetlen belátás). Akinek ez se elég, annak szellemi képességeit szakorvosi rendelésen felül kell vizsgáltatni. - Kritika az egyházban is jogos és szükséges, de csak a normális logika, metafizika, dogmatika, morál stb. szerint. De a 2. Vatikanum óta egyéb se történik, mint a tudatlanok, stréberek, karrieristák és klerikális parvenük ügyködése és elszaporodása. Mi ott voltunk Rómában s láttuk, hogyan árasztották el a zsinati püspököket a szervezett káderek röpiratokkal, füzetekkel és szavazási propagandával. Ezeket a sötét üzelmeket a Szentlélekre fogni!? Pedig annyi Szentlélek elleni bűn sose volt lehetséges, mint ebben a zsinati korszakban egészen napjainkig!
- Hányféle eretnekséget tartalmaz a klerikális modernizmus?
Megszámlálhatatlant! Mert ez folyton alakul és szed fel újabb eltévelyedéseket. Azért nevezte X. Pius már 1907-ben az eretnekségek gyűjtőmedencéjének a modernizmusnak elnevezett áramlatot, ami akkor még sokkal soványabb volt. Nálunk, magyaroknál sose tudott elszemtelenedni úgy, mint Nyugaton, főleg a protestáns és liberális országokban. De ami most Magyarországon a “haladó” katolikusok közt van, elég ahhoz, hogy teljesen tönkretegye az egyház életerejét. - Mi az objektív a mai újságokban?
Legkevésbé az egyházi hírek, mert azok rendszerint a modernisták tollából erednek. A hivatalos egyház ezek rabságában sínylődik! A rabságot nem a börtönfalak teszik, hanem az a szellemi terror, amit a klerikális modernizmus kifejt. Aki részt vett Bécsben a tavalyi püspökszenteléseken, az megundorodott a klerikális modernizmus eszközeitől. Az éléslátású katolikusok menekülnek az ú. n. maradvány-egyházba, ahova csak azok mennek, akiknek van kritikájuk és jellemük, ízlésük meg lelkiségük. - Kik a gondolkodás ellenségei?
A szkeptikusok, agnosztikusok, racionalisták, szubjektivisták, relativisták stb. Tehát mindazok, akik a skolasztika [a logikus gondolkodás] ellenségei. Ezeknek hitük se lehet, mert a hithez egészséges gondolkodásmód szükséges! A Sátán azért is a hazugság atyja, mert minden kísértést azzal kezd, hogy összezavarja az emberek gondolkodását. A tiszta logikai törvények a Teremtőisten stílusához tartoznak. Azokon változtatni nem lehet büntetlenül. Minden katasztrófa mélyén találunk valamilyen gondolkodási hibát. Végig az egész történelmen keresztül. - Miből erednek az eretnekségek?
Nemcsak hitetlenségből, hanem hamis gondolkodási módszerekből. S ha az eretnekségek történetét vizsgáljuk, rájövünk, hogy például Luther talán sose lett volna eretnek, ha nem lett volna Occam Vilmos követője a filozófiában. Luthernek nem volt saját filozófiai meggyőződése. Tehát ki volt szolgáltatva egy teljesen hibás gondolatmenetnek, mely eretnekségbe vezet. - Kant se tagadta volna Isten megismerhetőségét, ha elsajátította [és el is fogadta] volna az arisztotelészi metafizikát Szent Tamás feldolgozásában. És a 2. Vatikanum is elseperte volna a modernizmus sületlenségeit, ha a püspökök mertek volna szerelemesek lenni a Summa theologica-ba. De hát ők inkább hittek Küng, Rahner és a többi divatos teológusnak, mint a saját eszüknek.
Pedig elveszett az az ország, ahol a király nem mer a saját fejével gondolkodni és csak a tanácsadóira hallgat. Tehát az egyház mai válságos helyzetében, amikor a püspökök szeretnék eltitkolni a nép előtt a tragikus helyzetet, nekünk csak egy kötelességünk lehet: világosságot adni és a fényt nem véka alá rejteni. Mert a sötétség fiai, a modernisták tovább is be akarják kötni a hívő emberek szemét. - Mi kell a katolikus hithez?
Normálisan gondolkodó ész és jóakarat. A modernisták szédelgései igyekeznek meghiúsítani a jó eszű katolikusok gondolkodási képességeit is. Mert a hivatalos egyház elrejtette speciális gondolatrendszerét: a keresztény filozófiát, és megpróbálta a modernista dialektika alapján átgondolni kétezer év teológiai gondolatkincsét. Persze, hogy emiatt az eredmény csak ez a katasztrofális ÖNROMBOLÁS (autodemolizione) lehet. Ilyen fonák gondolkodásra senki nem kötelezheti a hívőket. - Mi kell a hitbizonyossághoz?
Minden bizonyosság egy élmény, hogy amit most gondolunk, annak valós értéke van. Ez a maximum, s ennél többet nem lehet se adni, se kívánni. Ezt csak az én produkálhatja a tapasztalat és gondolkodás alapján. Az Evangéliumokban éppen elég ilyen közvetlen bizonyosságot olvashatunk. Ugyanakkor a modernisták semmi áron sem hajlandók mások [pl. az apostolok, az evangélisták] élményeit átvenni, illetve elhinni. Innét van a modernista teológusok eszeveszett kriticizmusa, mely főleg a mítosztalanításban nyilvánul meg. - Miért nincs joga tagadni a modern embernek, hogy előbbi korok emberei reális élményeiket nem adhatják tovább későbbi koroknak?
Mert akkor minden történetiség megszűnne. Akkor semmiféle történelmi dokumentumnak se hihetnénk. A modernista kritika úgy közelít a Biblia szent könyveihez, mint valami bűnszövetkezet hamisítványaihoz! A modernisták rosszhiszeműsége és elfogultsága ebből is látható. - …
- Miért nem képzelhető el a teológia értékálló filozófia nélkül?
Azért, mert az igaz vallás rendezett gondolkodás nélkül nem képzelhető el. Ezért első a négy sarkalatos erény közt az OKOSSÁG, ami a bölcsesség gyakorlati alkalmazása. Aquinói Szent Tamás szerint pedig „sapientes est ordinare” = „A bölcsek feladata mindent rendezni.” A rendezetlen gondolatvilág nem fér össze a hívő vallásossággal! Ezért vannak az igaz hívők mindig kisebbségben. A rendezett eszű ember kevés! - Az ember tragédiája főleg abból áll, hogy az emberek a legnagyobb összevisszaságban szerzik ismereteiket, s ezeket később se szedik rendbe. Könnyű az angyaloknak, akiket komplett tudással teremtett Isten. Az ember viszont dividendo et componendo szerzi ismereteit = szétszedi és összerakja gondolatait. Eme rakosgatás közben sokféle elcsuszamlás történhetik. Beleszól ebbe a sokféle életkörülmény, család, hivatás, munkahely, egészség, politika és lakóhely
- …
- Miből adódik a világnézet?
Rendezett gondolatokból, ha azok centripetálisan vannak elhelyezve, s nem összevissza hevernek, mint egy rendezetlen raktárban. A politikai pártok ideológiája tartalmaz ugyan világnézetet is, de nem teljes egészében. Kiforrott és komplett világnézete csak a katolikus Egyháznak van, és volna ma is, ha a hierarchia a 2. Vatikanum után is törődne ezzel a szellemi kincstárral. A katolikus világnézet a zsinat óta egy gazdátlan terület, mely parlagon hever a klérus nemtörődömsége miatt. De ez nem csupán hanyagság, hanem céltudatos aknamunkája azoknak, akik a liturgiát tették meg főtantárgynak minden teológiai kurzuson. - Miért természetjogi probléma a helyes gondolkodás a világnézetben?
Mert a gondolkodás az emberi természetből ered. Nem a tudósok és a politikusok találták fel és tartják üzemben a gondolkodást, hanem az emberi természet. Tehát minden hamis nézet és téves világnézet a természettörvénybe és természetjogba ütközik. A jogászok gyenge oldala a természetjog, mert a pozitivizmus óta (Auguste Comte (1798-1857)) képtelenek megérteni, hogy az emberek már évezredekkel a parlamenti törvényhozás előtt rendelkeztek jogi érzékkel és íratlan törvényekkel (pl. tulajdonjog stb.). - A filozófia alapja a JÓZAN PARASZTI ÉSZ és nem az általános kétely (szkepticizmus), vagy az általános alkalmazkodás (aggiornamento), miként ezt a 2. Vatikanum óta praktizálják a zsinati paraziták. Az aggiornamento bizalmatlansággal és kétellyel tekint a múltra. Ezek az urak azon babona hatása alatt nyögnek; hogy mindaz, ami régi hasznavehetetlen. A másik babona a modernista egyházban az, hogy mindaz, ami új egyúttal igaz és jó is. Ez valóban primitív felfogás, ami a paraziták fantáziájából származik.
- Az ökumenizmus a szkepticizmusból ered, mert telítve van bizalmatlansággal a katolikus múlt iránt, meggondolásokkal, bizonytalansággal, ingadozásokkal, többértelműséggel és tisztázatlan kérdések özönével. Nyomát sem találjuk benne Szent Pál rendíthetetlen hitének: „Tudom kinek hittem és biztos vagyok benne” (2 Tim 1,12). E rendíthetetlen bizonyossággal szemben a modern ember és egyház betegsége a kétely.
- A magyaroknak tudni kell, hogy mindaz, ami a zsinattal kapcsolatban hazánkba bekerül, német forrásokból származik. Márpedig a germánok képtelenek az ő nehézkes precizitásukkal a latin nyelvnek leheletfinom árnyalataiba beilleszkedni.
Dr. Majtényi Adalbert
Forrás: katolikus-honlap.hu
Előző rész:
Legolvasottabb írások180 times!
