Holland püspök megdorgálja a német zsinati út eretnekségét

A Zsinati Út “skizmát” idézett elő, és a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait nyilvánvalóan félremagyarázta – mondta Robert Mutsaerts püspök.

(LifeSiteNews) – Egy holland püspök megdorgálta a német zsinati út eretnek dokumentumait, mondván, hogy a német püspökök “a hívek szándékos megtévesztését” gyakorolják, és az “idők jeleit” “a kinyilatkoztatás új forrásaként” találták ki.

Robert Mutsaerts püspök, a hollandiai ‘s-Hertogenbosch segédpüspöke azt mondta, hogy a zsinati út hívei ellentmondanak a II. Vatikáni Zsinat tanításainak, amelyekhez állítólag ragaszkodnak.

Azok, akik hűek akarnak lenni a Vatikáni Zsinathoz, nem vallhatják egyidejűleg a (német) Zsinati Út tartalmát – a kijelentések kizárják egymást” – írta Mutsaerts egy blogbejegyzésben.

A holland püspök szerint “[a] német katolikus egyház által követett zsinati út azt állítja, hogy a II. Vatikáni Zsinatra épül”, azonban “a zsinati út szövegeinek közelebbi vizsgálata éppen az ellenkezőjét bizonyítja“.

Például a ‘A papok cölibátusa’ című dokumentumban ez áll: ‘A cölibátus életforma felsőbbrendűségét a II. Vatikáni Zsinat óta már nem lehet felelősségteljesen támogatni‘.”

Igaz ez?” Kérdezte Mutsaerts. “Nem. Valójában a zsinat éppen az ellenkezőjét mondja, hogy a papjelölteknek “el kell azonban ismerniük a Krisztusnak szentelt szüzesség felülmúlhatatlan kiválóságát” (Optatam Totius 10).” A zsinat szerint a papjelölteknek “a papságban való életben való részesülést kell elismerniük“.

Ez egy sajnálatos elszólás? Semmiképpen sem” – folytatta a holland püspök. “A ‘Papi lét ma’ című alapszöveg például azt állítja: “Nem véletlen, hogy a II. vatikáni papi dekrétum következetesen nem a pap (‘sacerdos’) kifejezést használja a papra, hanem a ‘presbiter’ (vén, megbízott) kifejezést. Ez megerősíti, hogy a zsinat megváltoztatta a papról alkotott képet, az istentisztelet szent szolgálattevőjéről a gyülekezet tisztségviselőjévé vált”.

Ismétlem, ebből semmi sem igaz” – állítja Mutsaerts. “Például a dekrétum [Presbyterorum Ordinis] no. 12 kimondja, hogy ‘minden pap a maga módján maga Krisztus helyett cselekszik’. A latin szöveg nem a “presbiter” kifejezést használja, ahogyan azt állítják, hanem a “sacerdos” kifejezést! A zsinat szempontjából a “presbiter” kifejezés semmiképpen sem helyettesíti a “sacerdos” kifejezést, hanem az “episcopus”-tól megkülönböztetve használatos, mindkettő a “sacerdotium” része (vö. Presb. Ordinis 7)“.

“A II. Vatikáni Zsinatra való hamis és félrevezető hivatkozás megtévesztés; a hívek megtévesztése” – jelentette ki Mutsaerts. “A papság ugyanis a zsinat tanítása szerint semmiképpen sem pusztán a ‘vének’ funkcionális tisztsége, hanem magában foglalja a pap szentségi értelmezését, mint aki az eucharisztikus áldozatot bemutatja, ahogyan a zsinat tanítja, amikor az ‘eucharisztikus áldozat misztériumáról beszél, amelyben a papok fő feladatukat teljesítik’ (PO 13); és ismét az eredetiben a ‘sacerdotákról’ van szó.” (PO 13).

Az a fantázianevű tanács, amelyre a német zsinati képviselők hivatkoznak, nem létezik” – írta Mutsaerts.

Mutsaerts továbbá kijelentette, hogy a zsinati út dokumentumai “olyan álláspontokat tartalmaznak, amelyek általában ellentmondanak a zsinatnak, például amikor a zsinati út az új tanítást állapítja meg: “Az azonos neműek szexualitása – még ha szexuális aktusokban valósul is meg – ezért nem Istentől elválasztó bűn, és nem kell önmagában gonosznak ítélni”.” A zsinati út nem a zsinati útról szól.

A II. Vatikáni Zsinat sehol sem említi a homoszexualitást, de csak azért, mert a zsinat számára világos, hogy a “bensőséges egyesülés mint két személy kölcsönös odaadása” (GS 48) csak egy férfi és egy nő házasságában legitim Isten előtt” – folytatta a holland püspök.

Mutsaerts szerint a zsinati útnak következetesnek kell lennie, és nem csak a Katekizmus módosítását kell követelnie, “hanem a Szentírásból, Isten Igéjéből néhány részletet is, amelyre a Katekizmus végső soron hivatkozik (1Móz 19,1-29; Róm 1,24-27; 1Kor 6,9-19; 1Tim 1,10)“.

Röviden, a német püspökök – elvégre ők adták többségi jóváhagyásukat a dokumentumokra – jobban tudják, mint a szent írók.

A Zsinat tanítása szerint a Szentírásban és a Szenthagyományban foglalt isteni kinyilatkoztatás teljes (vö. Dei Verbum 4, 7-10)” – folytatta Mutsaerts. “A Zsinati Út ezzel szemben kijelenti, hogy ‘a hívők hitében Isten önközlése állandóan megújul’ (orientációs szöveg ‘Az útról’), a Szentírás és a Hagyomány mellett feltalálva az ‘idők jeleit’, mint a kinyilatkoztatás új forrását.

E nézet logikus következménye, hogy amit tegnap még bűnnek tekintettek (pl. a homoszexuális cselekedeteket), ma már áldásnak tekinthetik; hogy olyan tanokat, amelyeket tegnap még tévedhetetlennek mondtak, ma már diszkriminatívnak és ezért bűnnek tartanak (pl. a nők kizárása a pappá szentelésből). A hit tartalmának állandó változására vonatkozó ilyen értelmezésnek azonban semmi köze sincs a Zsinat tanításához, sem az isteni kinyilatkoztatáshoz” – mondta Mutsaerts.

Amit egyszer tévedhetetlenül tanítottak, az tévedhetetlen marad, és nem engedelmeskedik a korszellemnek“.

A zsinati út megosztotta a németországi katolikusokat. Erre van egy szavunk: skizma” – zárta a holland püspök.

A legutóbbi, 2023. márciusi közgyűlésükön a Zsinati Út tagjai elsöprő többséggel megszavazták azokat az eretnek dokumentumokat, amelyek női diakónusokat, a homoszexuális egyesülések “megáldását“, valamint a gender ideológia elfogadását, beleértve a “transzszexuális papok” lehetőségét is.

Forrás: LifeSiteNews.com

Legolvasottabb írások133 times!

Print Friendly, PDF & Email