Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (3)

2013. március 13-án Jorge Mario Bergoglio bíborost pápává választották, aki a Ferenc nevet vette fel. Tíz évvel később, a megválasztás évfordulóját különösen diszkréten ünnepelték meg. A pápa magánmisét celebrált a jelenlévő bíborosokkal Rómában, a Szent Márta-ház kápolnájában, amely a rezidenciája.

A vatikánisták megpróbálták számba venni az elmúlt tíz évet. Ez több mint egy értékelés, inkább kétségek és kérdések sorozata, amelyek tíz lényeges kérdésre redukálhatók. A premier után: “Van-e (szimpatikus) médiapápa és valódi (tekintélyelvű) pápa?“, majd a második: “François mindenekelőtt a kor embere-e?“. Itt a harmadik:

3. Inkább személyes, mint zsinati a kormányzása?

A március 27-i hétfői vatikáni honlapon Andrea Gagliarducci vatikánista rámutat a Ferenc által elfogadott kormányzási módra: “Ha szükséges, gyorsan dönt, és kerüli a dokumentumokat, amelyek elkészítése hosszabb időt venne igénybe“.

Így “Rescripta ex audientia Santissimi, azaz a Szentatyánál tartott audienciát követő feljegyzésből származó dokumentumokat használt, hogy elmagyarázza, hogyan kell érteni a reformokat“.

Így “ez a rescriptum megjegyzi, hogy a Szentszék dikasztériumainak és intézményeinek minden vagyonát az Istituto per le Opere di Religione, (IOR), az úgynevezett vatikáni banknak kell kezelnie“.

Ez a – többek között hivatalosan soha nem külsőleg közzétett – reszkriptum rögzíti, hogy a Kúria dikasztériumok vezetői számára nem lehetnek többé szolgálati lakások vagy ellenőrzött bérleti díjak. Ez egy olyan reszkriptum, amely értelmezési kulcsot ad a Motu proprio Traditionis custodeshoz, tovább szűkítve a lehetőségeket azok számára, akik az ősi rítus szerint akarnak misét celebrálni.

Ugyanakkor – teszi hozzá Andrea Gagliarducci – “a pápa az évek során közvetett eszközökkel is érvényesítette az értelmezéseket. Például az argentin püspököknek az Amoris laetitia alkalmazásáról szóló levelére válaszolva megállapította, hogy az általa helyesnek tartott megközelítést felvették az Acta Apostolicae Sedisbe, a Szentszék hivatalos aktusainak jegyzékébe. Ez a szokatlan döntés hivatalos státuszt adott egy olyan szövegnek, amely egyébként csak helyi szinten maradt volna“.

Alapvetően “amikor a pápának törvényt kell alkotnia, szinte mindig az apostoli levelet részesíti előnyben Motu proprio (a Vatikán honlapján jelenleg 51 van) és Rescripta ex audientia Santissimi formájában. Valójában Ferenc pápa a választásaival azt mutatja, hogy ő az egyeduralkodó ember. Kétség esetén a végső értelmezés mindig a pápáé. És csak a pápa tehet kivételt“.

Az olasz újságíró pedig logikusan következtet: “A döntés, hogy “light” dokumentumokat használ a jogszabályok meghatározására, része a pápa harcának az egyházon belüli korrupció egy formája ellen, amit ő annak tart“.

A pápa stratégiája a sokk és a félelem. Így kerül el mindenkit, aki megakadályozhatná reformja végrehajtását. …. Valóban, ez nem kollegiális projekt, és nem is zsinati projekt. Egyetlen emberről van szó, aki minden rendelkezésére álló eszközzel parancsol“.

Forrás: fsspx.news

Előző kérdések:

  1. Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (1)
  2. Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (2)

Legolvasottabb írások117 times!

Print Friendly, PDF & Email