Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (7)

2013. március 13-án választották pápává Jorge Mario Bergoglio bíborost, aki felvette a Ferenc nevet. Tíz évvel később ennek a megválasztásnak az évfordulóját különösen diszkréten ünnepelték meg. A pápa magánmisét celebrált a jelenlévő bíborosokkal Rómában, a Szent Márta-ház kápolnájában, amely a rezidenciája.

Ferenc pápa 2018-ban

A vatikánisták értékelése kérdőjelekben vagy tíz lényeges kérdésben foglalható össze. Íme a hetedik:

7. Az Egyház a központosított igazgatás és a decentralizált tanítás felé halad?

Merev kormányzat (centralizált) és folyékony tanítóhivatal (decentralizált), úgy tűnik, ilyen a jelenlegi helyzet Rómában. Erre mutat rá Stefano Fontana az Új Napi Iránytű [La Nuova Bussola Quotidiana] március 2-i honlapján:

Tavaly február 20-án Ferenc a motu proprio natív joggal [Diritto native] megállapította, hogy a Szentszékhez tartozó entitások és intézmények ingatlanjai nem a magántulajdonukként értelmezendők, és nem is úgy kezelendők, hanem a Szentszék tulajdonaként.” (A Szentszék tulajdonaként).

Az elmúlt napokban került nyilvánosságra továbbá a pápa egy új rescriptuma, amelyet február 13-án a gazdasági titkárnak, Caballero Ledónak adott audiencián erősített meg, és amelyben rögzítették, hogy a vatikáni lakásokat a tulajdonosok a bíborosoknak piaci feltételek szerinti bérleti díj fizetése ellenében adják át, azaz “ugyanazokon az árakon, amelyek a Szentszéknél tisztséget nem viselőkre vonatkoznak”, és minden kivételről magának a pápának kell majd döntenie.”

Ezek az intézkedések két másik intézkedéshez járulnak, amelyek, bár különböző szférákból, megerősíteni látszanak a pápa jelenlegi “központosító” tendenciáját: a püspökök hatáskörének csökkentése az ősi rítusú misék engedélyezésében és a római egyházmegye új szervezeti felépítése.

Az újságíró ezután megjegyzi: “Ami meglepő, hogy ezek a rendelkezések ellentétben állnak azzal, ami a hit és erkölcs tanításai terén történik, ahol a zsinati folyamat inkább úgy tűnik, hogy a központból [Rómából] vesz el hatásköröket, hogy azokat a perifériának adja, olyannyira, hogy megkérdőjelezi az Egyház természetét és szerephierarchiáját“.

És logikusan megjegyzi: “ma már tervezik, hogy az egyetemes egyháznak és a legfőbb pápának járó hatásköröket kontinentális, nemzeti vagy egyházmegyei zsinatokra ruházzák át, a tanok meghatározásának feladatait püspöki konferenciákra ruházzák, és a jövőben a püspökhöz egy állandó, papokból és laikusokból álló zsinatot kapcsolnak döntéshozatali feladatokkal. A szubszidiaritás elvével az ember az egyház struktúráját “monarchikusról” “demokratikusra” szeretné változtatni“.

Forrás: fsspx.news

Előző kérdések:

  1. Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (1)
  2. Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (2)
  3. Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (3)
  4. Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (4)
  5. Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (5)
  6. Ferenc pápaságának tíz éve tíz kérdésben (6)

Legolvasottabb írások157 times!

Print Friendly, PDF & Email