Egy liturgikus agymenése: Szeplőtelen

Nem szoktuk szemlézni a “fake news” típusú Magyar Kurirt, de most annyiban muszáj, hogy a római-katolikus hívek is képben legyenek. Érzi a magyar egyház is, hogy a még hívő hívőknek sok volt, hogy a NOM közgyónásából kikerült Mária szeplőtelen (bűntelen) volta. Ez próbálja magyarázni egy – állítólag nagy tudású – liturgikus. És az embernek sírhatnékja támad.

Szeplőtelen

Gérecz Imre OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Augusztus 15-én ünnepeltük Mária mennybevételét, akinek a hagyomány szerint Szent István felajánlotta országát és a koronát.

A Római Misekönyv új kiadásában a szentmise kezdetén álló bűnbánati ima szövegében az ő megnevezéséből kikerült a „szeplőtelen” jelző. Ez nem jelent változást az Egyház hitében, hiszen a szeplőtelen fogantatás december 8-i főünnepe továbbra is része a Misekönyvnek. A módosítás oka a szöveghűség, hogy magyarul is ugyanazok a szavak hangozzanak el, mint a hivatalos latin nyelvű liturgiában.

Ez így azért hazugság, mert ha ennyire fontos lenne a szöveghűség (egyébként a tridenti és tridenti előtti misékben valóban nem volt benne a közgyónásban Mária szeplőtelen voltára való hivatkozás), akkor

ragaszkodnának az eredeti szentmise szöveghez, és nem változtatták volna meg, egy lutheránus Istentiszteletire.

Egyetlen szónyi eltérés csupán – mégis, talán ez okozza számunkra a legnagyobb kihívást. Ha nem figyelünk, akkor a misét vezető pap által elkezdett „Gyónom” a megszokott rutint indítja el bennünk, és önkéntelenül is eltévesztjük a szöveget.

Nem vagyunk makulátlanok, hibázunk. Ebben az imádságban – ha valóban imádságos lélekkel végezzük – éppen azokat a foltokat tárjuk Isten elé, amit nem tudunk életünk szövetéről eltávolítani. Tesszük ezt abban a szilárd hitben, hogy „ha azt állítjuk, »Nincs bűnünk«, saját magunkat csapjuk be, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, akkor – mivel hűséges és igaz – megbocsátja bűneinket, és minden igaztalanságtól megtisztít bennünket” (1Jn 1,8–9).

A Misekönyv a szentek saját ünnepei között a korábbi 18 helyett 21 alkalommal kínál fel Máriáról megemlékező ünnep- és emléknapokat. Így a pünkösdvasárnapot követő hétfőn Máriát, az Egyház Anyját ünnepeljük. Ez korábban a votív misék között kapott helyet. Azok gyűjteménye kiegészült „az apostolok Királynője” misekönyörgéseivel. 

Ahogy ez utóbbi kezdő könyörgése fogalmaz, az apostolok pünkösdkor „együtt imádkoztak Máriával, Jézus Anyjával”. Így teszünk mi is, az apostoli közösség utódai, amikor bűnvalláskor közbenjárását kérjük; amikor a Hitvallásban megvalljuk, hogy Jézus „megtestesült a Szentlélek erejéből, Szűz Máriától, és emberré lett”; és az eucharisztikus imákban is, kérve az Atyát, hogy „a Boldogságos Szűz Máriával, Szent Józseffel, az ő jegyesével” és minden szenttel együtt „elnyerjük a mennyei örökséget”.

Forrás: magyarkurir.hu

Legolvasottabb írások157 times!

Print Friendly, PDF & Email