A szociáldemokraták esetleges vereségével záruló parlamenti választások előestéjén ismét napvilágra kerülnek a német püspöki kar – és általában a németországi katolicizmus – törései.
A Németországot hónapok óta sújtó terrortámadás-sorozat miatt 2025 január végén a német parlamenti képviselők két határozatot vizsgáltak meg, amelyek célja az állandó határellenőrzés visszaállítása és az illegális bevándorlók szisztematikus kiutasítása.
A két szöveget a CDU (jobbközép) jelenlegi elnöke, a kancellári posztra készülő Friedrich Merz terjesztette elő. Ezek elnyerték az Alternativ für Deutschland (AfD) nevű nemzeti jobboldali párt támogatását, amely pártot a politikai osztály nagy része és a német katolikus egyház nem kedveli.
A progresszívek körében felháborodást kiváltó szavazás nyomán maga Limburg zsinati püspöke, Georg Bätzing, a Német Püspöki Konferencia (DBK) elnöke, valamint protestáns vezetők írtak alá egy közös nyilatkozatot, amelyben „alkotmányellenesnek” minősítették a parlamenti kezdeményezést.
Konszenzusra szólítottak fel a „szélsőségek, különösen az etnikai nacionalizmus” ellen. A Georg Bätzing püspök által is aláírt nyilatkozatban ismét gyorsan megmutatkoztak a DBK-n belüli jelenlegi törések: a legmagasabb német egyházi testület főtitkára tudatta, hogy a kezdeményezést nem „a püspöki konferencia illetékes osztályaival egyeztetve” adták ki.
„Javaslom, hogy tartózkodjunk minden további állásfoglalástól” – figyelmeztetett Beate Gilles, aki megragadta az alkalmat, hogy rámutasson: a püspökök többsége egyetértett abban, hogy nem avatkoznak be nyíltan a törvényhozási választási kampányba.
Jelenleg három német prelátus reagált. Az első, Heinz Wiesemann, Speyer püspöke megvédte a DBK elnökének nyilatkozatát. A másik kettő – Rudolf Voderholzer, regensburgi püspök és Gregor Maria Hanke, Eichstätt püspöke – elhatárolódott tőle.
„A CDU/CSU törvényjavaslata elleni jelenlegi nyilatkozat nem az én nevemben született, teljesen elhatárolódom tőle” – tiltakozott Voderholzer püspök. Matthias Kopp, a püspöki konferencia szóvivője a Tagespostnak elmondta, hogy „sok kritikus visszajelzést kaptak a DBK központjába azoktól a katolikusoktól, akik ellenezték Bätzing püspök nyilatkozatát”.
Így a Katolikus Üzletemberek Szövetségének (BKU) elnöke, Martin Nebeling megvédte a parlamenti indítványt, és elhatárolódott azoktól, akik a katolikus hierarchián belül a kritikát választották: „Egy intézkedés nem azért rossz, mert az AfD támogatja” – mondta Nebeling.
A püspöki karon belüli megosztottság a katolikus ifjúsági szövetségeket és a Német Katolikusok Központi Bizottságát (ZdK) is megrázza. A jobbközép pártok ellen Irme Stetter-Karp, a ZdK elnöke által a jobbközép pártok ellen irányuló kemény kritikák után Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU egyik vezető személyisége lemondott a katolikus laikus bizottságban betöltött tisztségéről.
Egyértelmű, hogy a német katolicizmuson belül megjelent törésvonalak az évek során csak kiszélesedtek, és kevés esély van arra, hogy ez a helyzet ne folytatódjon.
Forrás: fsspx.news
Legolvasottabb írások128 times!
