ELHAGYTUK AZ „IGAZSÁGOT” AZ IGAZSÁGÉRT
Douglas Wiskow visszaemlékezése

Ezt a bizonyságtételt nem annyira azért írtam, hogy kimutassam negatív véleményemet az Őrtorony Bibliatársulattal kapcsolatban, hanem azért, hogy lejegyezzem Jézus Krisztusnak adott pozitív válaszomat. Azt remélem, hogy az én tapasztalatom hasznos lesz azok számára, akik keresik az igazságot.

1959-ben, 15 éves koromban elhagytam a szervezett kereszténységet, mivel úgy éreztem, hogy semmit se tud nekem felajánlani az élet értelmének keresése kérdéskörében. A szervezett vallás – ahogy én láttam – bűnös volt azokban a vádpontokban, amelyeket később Jehova Tanúi mondtak el nekem velük kapcsolatban. Bővelkedtek a képmutatásban, önelégültségben és a tétlenségben, továbbá számos vallásszervezet támogatta a kormányzatokat véres háborúk és más embertelenségek hosszú történelme során. Személyes vallásos tevékenységeim alkalmával nem volt kapcsolatom Jézus Krisztussal és úgy éreztem, hogy „az egyház” más területeken elszenvedett kudarca miatt nem az az eszköz, amely elvezethetne engem egy értelmes kapcsolathoz Istennel.

Az elkövetkező tizenegy évben kerestem az igazságot és „Istent” számos úton és módon. Belekóstoltam a politikába, társadalmi ügyekbe, a drogokba, a keleti vallásba, filozófiába és a humanista pszichológiába. Ha valami azt állította magáról, hogy rajta keresztül vezet az út az igazsághoz és a valósághoz, én kipróbáltam. Minden őszinte és lelkiismeretes vizsgálódásom ellenére sem találtam rá erre az útra. Ezen tudományok vagy menekülő vágatok egyike sem töltötte be az űrt, vagy elégítette ki azt a szükségletet, ami bennem volt. Abban is kételkedtem, vajon Isten létezik-e. És biztos voltam benne, hogy a megmentés (bármi is az!), az valamilyen belső dolog az emberben, amit saját magamnak kell kimunkálnom. Úgy éreztem, ahhoz, hogy boldogságra találjak, mindössze annyi szükséges, hogy megfelelően kiműveljem magamat. Még ha én nem is tudom az összes választ, valaki más tudja. Mindössze annyit kell tennem, hogy megtalálom az illetőt.

Életemnek ebben a szakaszában nagyon össze voltam zavarodva. Feleségem, Barbara, akit 1968-ban vettem el, gyakorló katolikus volt akkoriban, és folyamatosan arra ösztönzött, hogy járjak templomba vele, és tanulmányozzam a Bibliát egy pappal. Én ezt visszautasítottam, és egy idő után az én katolicizmus iránti kritikám kezdett rossz hatással lenni rá. Feleségem meg akarta érteni a Bibliát, és Istenhez akart vezetni engem, de csalódottá vált, mivel kísérletei, hogy ezt katolikusként megvalósítsa, kudarcot vallottak. Azután egy napon, 1970 nyarán egy Jehova Tanúja jött az ajtónkhoz, és én hajlandónak mutatkoztam arra, hogy meghallgassam ennek a csoportnak a nézeteit. Hamarosan megegyeztünk egy bibliatanulmányozásban ezzel a pártatlan (már ami feleségem katekizmusát és az én agnoszticizmusomat illeti) harmadik féllel, aki egy olyan szervezetet képviselt, amely néhány területen ugyanazokat a politikai és társadalmi nézeteket képviselte, mint mi.

Így kezdődött a kapcsolatunk az Őrtorony Bibliatársulattal és Jehova Tanúi szervezetével. A Tanúk viselkedése példamutató volt, tisztán és visszafogottan öltözködtek, gyermekeik jól neveltek és engedelmesek voltak. Úgy tűnt, mindegyikük egy különlegesen meleg és baráti kapcsolatban áll a többiekkel, mindenkit „testvérnek” vagy „testvérnőnek” szólítanak. Visszatekintve már értem, milyen könnyen magához vonzott minket ez a szervezet, amely jogot formált arra, hogy ő az egyetlen szervezet a Földön, amelyet Isten „Szent Szelleme” irányít és az egyetlen szervezet, amely képes a Szent Iratok megértésére. (Őrtorony, 1973. július 1, 402.old.)

A szervezetben eltöltött három évünk folyamán tantételeket és „igazságokat” tanítottak nekünk Őrtorony kiadványokból világos és logikus módon. Amikor kérdések merültek fel, más Őrtorony kiadványokat idéztek referenciákként, mivel azt állították, hogy az Őrtorony Bibliatársulat Isten „egyetlen kollektív csatornája, amelyen keresztül a bibliai igazság a földi emberekhez áramlik” ezekben az utolsó napokban. (Őrtorony, 1960. júl.15., 439.old.) Azt tanították nekünk, hogy teljes mértékben ragaszkodnunk kell a Társulat döntéseihez és írásmagyarázataihoz, mert Isten nekik adta a hatalmat népe fölött. (Őrtorony, 1972. május 1., 272.old.) Következésképpen, mivel el akartam nyerni az örök életet, elfogadtam és prédikáltam mindazt, amit nekem mondtak, még akkor is, ha nem mindig értettem teljesen azokat, avagy nem hittem bennük teljes mértékben.

Ahhoz, hogy elnyerjem ezt az örök életet – mondták nekem – néhány dolog szükséges volt:

1. Szorgalmasan tanulmányoznom kell a Bibliát, de csak az Őrtorony kiadványokon keresztül.
2. Részt kell vennem minden héten az öt összejövetelen.
3. Ahány órát csak tudok, részt kell vennem a szolgálatban.
4. Csak más Tanúkkal lehetek barátságban.
5. Meg kell keresztelkednem. (1973. július 20.-án kereszteltek meg a Dodger Stadionban.)

Mindezen dolgoknak, és másoknak is hittel kell társulnia, mert az örök élet jutalmának elnyerése kemény munkát követel meg (Őrtorony, 1972. augusztus 15., 491-497.old.) Még a hit is a munkára vonatkozó szavakkal volt kifejezve (pl. „hitet gyakorol”, Jn 11:26 ÚVF).

Miután három évig Jehova Tanúi voltunk, feleségem szüleinek fáradozása révén kapcsolatba kerültünk két „újjászületett” kereszténnyel, akik Jehova Tanúi voltak korábban (Edmund Gruss és Kenneth Guindon). Gruss úr kiadványai következtében és a Guindon úrral folytatott viták kapcsán szívembe zártam két olyan hitnézetet, ami megváltoztatta életemet.

Először, hogy az Őrtorony Bibliatársulat nem Isten csatornája az igazság hirdetésére. Ahhoz, hogy valaki erre a következtetésre jusson, csak meg kell látnia azokat a hibákat és ellentmondásokat, amelyek a Társulat tanításaiban és prófétikus értelmezéseiben az évek során megfigyelhetőek. Továbbá, mivel ők prófétai módon Jehova (JHWH) nevében beszéltek, és amit mondtak, az nem következett be, az Őrtorony Bibliatársulat hamis prófétának minősül az 5Móz 18:20-22 meghatározása alapján. (1)

Másodszor, az Őrtorony Bibliatársulat tanításaival ellentétben én úgy hiszem, hogy a megmentés Isten ingyen-ajándéka, amelyet mindenki számára garantál, aki elfogadja Jézus Krisztust Urának és személyes Megmentőjének, kizárva bármilyen és mindenfajta munkát (Róm 3:21,24; Jn 3:14-18). A megmentés nem található meg semmilyen szervezetben, az Jézus Krisztusban van (Csel 4:12).

1.) Lásd Edmund C. Gruss, Jehova Tanúi és a Prófétikus Spekuláció (Nutley, N.J.: Presbyterian and Reformed Publishing Co., 1972), 3.fej., amely a Tanúk álláspontjával foglalkozik Krisztus 1914-es második eljövetelére vonatkozóan.

1973. október 18-án csütörtökön elfogadtam Jézus Krisztust Uramnak és Megmentőmnek, és meg lettem mentve (Csel 16:30-31). Másnap feleségem kérte Jézust, hogy jöjjön be életébe, és attól a pillanattól kezdve szabadok vagyunk Krisztusban (Gal 5:1). Odavittem a zavarodottságomat, félelmeimet, problémáimat, hibáimat és hiányosságaimat Jézushoz, és kértem Őt, hogy vegye át a hatalmat életem fölött. Igazi áldás, hogy élvezhetjük a kielégítő belső békét, amely a mi Urunk ígéreteiben való bizalomból és azok ismeretéből származik (Mt 11:28-30). Ő meghalt minden bűnömért – tegnap, ma és örökké! Ő teljes egészében kifizette az én adósságomat és ezért én nem tudom eléggé szeretni Őt (Jn 1:29) 1973. október 25-én megírtam a túloldalon olvasható levelet Jehova Tanúi Carpenteriai Gyülekezetének, megvonva szellemi közösségemet ettől a szervezettől. Szeretem ezeket az embereket és nagyon hiányoznak nekem. Ők kimagaslóan lelkesek és nagyon őszinték, de ugyanakkor azt is érzem, hogy tragikusan át vannak verve.

Ha Te Jehova Tanúinak egyike vagy, akkor azért imádkozom, hogy ez a bizonyságtétel eredményezze azt, hogy még ma megvizsgáld hitnézeteidet, – most azonnal! Jézus szívednek ajtajánál áll és kéri, hogy bejöhessen (Jel 3:20). Ő az örök élet ajándékát ajánlja fel neked, és mindössze annyit kell tenned, hogy ezt elfogadod. Semmilyen feltétel nincs ehhez csatolva. Nem kell semmi mást tenned; valójában nem is tehetsz semmit. A megmentés nem jutalom – a megmentés ajándék (Róm 6:23). Tudom, hogy most már örök életem van, mint jelenleg általam birtokolt dolog (1Jn 5:11-13). Imádkozz, hogy Jehova – a Szent Szellem hatalmán keresztül – elvezethessen Téged a valóságos Igazsághoz – a mi Urunkhoz és Megmentőnkhöz, Jézus Krisztushoz (Jn 14:6).

1973.október 25.

Kedves Barátaim,

Sok ima teljes tanulmányozás és gondolkodás után hozom nyilvánosságra azt a döntésemet, hogy eltávozom Jehova Tanúi Carpenteriai gyülekezetéből és megszakítom a kapcsolatot az Őrtorony Társulattal is. Nem lettem tagja egyetlen más vallási csoportnak vagy szervezetnek sem. Döntésem inkább azon a személyes meggyőződésemen alapul, hogy a Társulat bizonyos hitnézetei és tanításai ellentétben állnak mind a Szentírással, mind az emberi logikával.

Körülnézek és túl sok jó embert látok, akik szeretik Istent és elfogadják Jézust, mint az emberiség megmentőjét, és nem Jehova Tanúi. Ezért nem hihetem, hogy a megmentés csak azok számára válik valóra, akik részét képezik ennek a szervezetnek. A Biblia azt mondja el nekünk, hogy az örök életet a Jézus Krisztusba vetett hit által lehet elnyerni, és nem bármilyen szervezetben végzett hűséges szolgálat által. (Jn 3:15-17) Én igazán elhiszem Pál állítását, hogy mi Isten ki nem érdemelt kedvessége által, a Jézus Krisztusba vetett hiten keresztül vagyunk megmentve; és hogy a jó cselekedetek a megmentés eredményei és nem annak okai. (Ef 2:8-10)

Nem hiszem azt, hogy egyedül „Jehova szervezete” képes megérteni a Szentírást. ( Lásd „Dicsérd Jehovát az Ő Népével”, Őrtorony, 1973. július 1. 402.old.) Nem fogadom el a Társulat összes olyan állítását sem, amelyek a Biblia prófétai és tantételekben megmutatkozó értelmezésére vonatkoznak. Tekintetbe véve a tantételek terén mutatkozó változtatásokat és az évek során a prófétikus találgatásokban megmutatkozó tévedéseket, nehéz, ha nem lehetetlen elhinni azt, hogy ez a szervezet van egyedül birtokában, avagy bármely módon vezetve Isten Szent Szelleme által. Ezen tévedések és változtatások fényében úgy találtam, hogy nem tudok bízni abban, hogy ez a szervezet döntsön tantételekről, vagy magyarázzon el egy próféciát nekem. Saját beismerésük szerint az Őrtorony Társulat tévedett a múltban. Honnan tudjam, hogy most nem tévednek?

Mi mindannyiótokat nagyon szeretünk és hiányozni fog a társaságotok (úgy vélem, cselekedeteim kiközösítésemet fogják eredményezni), de nekünk az a szilárd meggyőződésünk, hogy Jehova Tanúi félre vannak vezetve az igazság és a megmentés keresésében. Feleségem és én többé nem veszünk részt összejöveteleken és ezennel megszüntetjük szellemi közösségünket Jehova Tanúi szervezetével.

Tisztelettel:
Douglas W. Wiskow

Fordította: Tikikus

Forrás: https://jehovatanui.blog.hu

Előző részek:

1. Edmund C. Gruss: Elhagytuk Jehova Tanúit 1. rész
2. Edmund C. Gruss: Elhagytuk Jehova Tanúit 2. rész
3. Edmund C. Gruss: Elhagytuk Jehova Tanúit 3. rész
4. Edmund C. Gruss: Elhagytuk Jehova Tanúit 4. rész

Legolvasottabb írások185 times!