XIV. Leó franciaországi látogatásának alkalmából Gonzague Peignot atya, a Szent X. Pius Társaság (SSPX) franciaországi körzetének vezetője, a Levél testvérpapjainkhoz című kiadvány szerkesztői vezetőjét a pápának tartozó engedelmességnek és annak határainak szentelte. Az 1999-ben alapított, a francia papságnak szóló negyedéves kiadványt mintegy 10 000 címzettnek juttatják el.

XIV. Leó pápa a párizsi Notre-Dame-székesegyházban, 2026. szeptember 25-én

XIV. Leó pápa Franciaországba látogat. Egyszerű francia hívekként, egyszerű francia papokként – és mindenki mással együtt – szerény helyzetünkből kiindulva melegen üdvözöljük őt hazánkban.

Ez az apostoli látogatás kiváló alkalom arra, hogy megismételjük a Pápával kapcsolatos katolikus álláspontunkat, amely az Első Vatikáni Zsinat Pastor aeternus című konstitúciójának dogmatikai tanításán alapul, amely felidézte a Péter székével kapcsolatos hitbeli tanításokat.

Habozás nélkül valljuk: „A Szent Apostoli Szék és a római pápa elsőbbséget élvez az egész földön; a római pápa az áldott Péter utódja, az apostolok feje és Krisztus igazi helytartója, az egész Egyház feje, minden keresztény atyja és tanítója; neki, az áldott Péter személyében, Urunk Jézus Krisztus teljes hatalmat bízott az egész Egyház legeltetésére, irányítására és kormányzására.”

És továbbá: „A római egyház az Úr terve szerint rendes hatalomban elsőbbséget élvez minden más egyház felett. A római pápa ezen, valóban püspöki jellegű joghatósága közvetlen. Minden rangú és rítusú pásztor, valamint a hívek – akár egyenként, akár mindannyian együtt – kötelesek a hierarchikus alárendeltségre és az igazi engedelmességre, nemcsak a hit és az erkölcs kérdéseiben, hanem a világszerte elterjedt Egyház fegyelme és irányítása tekintetében is. Így az Egyház, fenntartva a közösség egységét és a hitvallást a római pápával, egyetlen nyáj egyetlen pásztor alatt.”

Ugyanakkor nem hagyjuk figyelmen kívül azt sem, amit az I. Vatikáni Zsinat is tanít: „A Szentlélek nem azért lett megígérve Péter utódainak, hogy az Ő kinyilatkoztatása alapján új tanítást hirdessenek, hanem azért, hogy az Ő segítségével szentül őrizzék és hűen magyarázzák az apostolok által átadott kinyilatkoztatást, azaz a hit kincsét.”

Ez azt jelenti, hogy amikor az Egyházban „az apostolok által átadott kinyilatkoztatással” ellentétes tanításokat hirdetnek, el kell távolodni tőlük. Ezt erőteljesen megerősíti Szent Pál is: „De ha mi magunk vagy egy mennyei angyal hirdetne nektek olyan evangéliumot, amely ellentétes azzal, amit mi hirdettünk nektek, legyen átok alatt!” (Gal 1,8–9).

Lérins-i Szent Vince a Commonitorium című művében megadja nekünk azt a gyakorlati szabályt, amely Szent Pál szavaiból következik (és amelyet a Pastor aeternus is megismétel): „Ha valami új fertőzés megpróbálja megmérgezni nem csupán az Egyház egy kis részét, hanem egyszerre az egész Egyházat? A katolikus keresztény legfőbb gondja az lesz, hogy ragaszkodjon az ókorhoz, amelyet nyilvánvalóan már semmiféle hamis újdonság nem tud elcsábítani.”

Gonzague Peignot atya,
a franciaországi kerület vezetője

Forrás: fsspx.news

Legolvasottabb írások7 alkalommal