A kereszténység legnagyobb ünnepe, e napon ünnepli Krisztus feltámadását. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt (→ nagyböjt), a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Húsvét az egyházi év mozgó ünnepeinek is középpontja. Ezt a napot előzi meg hét héttel → farsang vasárnapja és követi ötven nap múlva a → […]
[Az Úr sírban nyugvásának napja] (Stációs templom: Latheráni Szent János Bazilika)
A Nagypéntek Isten örök rendelésében a legnagyobb és legtermékenyebb misztériumot, azt a szent halált ünnepli, amelyet Jézus Krisztus, az Istenember érettünk, emberekért, a kereszt szégyenfáján kimondhatatlan kínok között szenvedett. Ez a földön töltött 33 éves áldozatos életének a befejezése. Ez engedelmességének végső célja az összes bűnök elengedéséért való engesztelésül. A kínnak és sötétségnek kimondhatatlan szándéka […]
Nagycsütörtökkel kezdődik az Újszövetség legszentebb pászkaünnepe. Liturgiája úgy mutatja nekünk Krisztust, mint főpapot, ahogy odaadó szeretetét az utolsó vacsora termében és az Olajfák hegyén hősies nagysággal és egyben bensőséges szelídséggel, sőt megragadó szépséggel kinyilvánította.
(Stációs-templom: Sancta Maria Maggiore-bazilika)
(Stációs-templom: Szent Piroska temploma)
(Stációs-templom: a Szent Praxedes-templom)
Virágvasárnap először az Úr Jézus Jeruzsálembe vonulásának ünnepe, azután az Úr szenvedésének a kezdete.
A római katolikus egyház március 25-én tartja Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepét. Ezen a napon emlékezünk az angyali üdvözletre, vagyis arra a bibliai történetre, amikor Gábriel arkangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét:
Gábor, Gábriel héberül., ‘Isten embere’ vagy ‘Isten erősnek bizonyult’ A Szentírásban angyal, az Egyház hagyományában főangyal. Az Ószövetségben Gábriel magyarázta meg Dánielnek látomása (kos, kecskebak) értelmét (Dán 8,16-26) és a 70 év (vö. Jer 25,11; 29,10) jelentését (évhétprófécia).
| Impresszum | Adatvédelmi irányelveink | ||||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
