Gaudete… Ó jöjj, ó jöjj, Üdvözítő! Beteljesült már az idő. Törd át az ég zárt ajtaját, Vár a világ sóvárgva rád! I. A mai vasárnap introitusának első szava így hangzik: Gaudete! Örvendezzetek! Az öröm átrezdül az emberiségnek: ennek az öreg Simeonnak lelkén és ez az öröm az Úr közelségének érzetéből származik, amint az introitus mondja […]
Adventi koszorúnkon immár a második gyertya lángja lobban fel. Gyarapodó fény töri meg az ószövetségi, isteni titkokat rejtő fátyolt, a várakozás ködét, a lélek homályát. A lassan oszladozó ködből két arc körvonalai rajzolódnak elénk. Ők azok, akik közelebb visznek minket – személyes kötődésük révén is – Megváltó Urunkhoz.
Bár az adventi koszorú felállítása egy evangélikus lelkész ötlete volt, aki gyermekek oktatásával foglalkozva lehetőséget látott a lelki irányítás, eme szimbólum segítségével könnyebb megvalósítására. Anyaszentegyházunk átvette ezt a szokást és gazdag lelki tartalommal megtöltve minden hívő korosztály üdvösségmunkálásnak hasznára alakította.
