Idén – 2022 – februárban Franciaországban vendégeskedtem egy nagycsaládnál – 6 gyermek [8, 6, 5, 4, 2 éves és 3 hónapos] – és az ottani tapasztalatomat osztom meg, leginkább a magyarországi templomba járó katolikusok számára.
Nem konkurálás miatt készült a kép, hanem az ugrott be egy látott kép alapján, hogy a román kori templomokból fejlődött ki a gótikus stílus, tehát ezek régebbi építésűek. Ráadásul februárban nagyon sok dél-franciaországi (Occitania) templomot végig látogattam, így volt alkalmam megtapasztalni azt a monumentalitást (és elpusztíthatatlanságot), amit a román templomok sugallnak.
† Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek–Istennek nevében! Ámen. Kedves zarándokló hívek! Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek közbenjárását kérve zarándokoltunk ma ide, a Magyar Sion, az esztergomi várhegy lábaihoz.
A Szent X. Pius Papi Testvériség nem törekszik a skizmára – mondta Athanasius Schneider püspök a Fatimai Miasszonyunk Testvériségnek (január 13., videó alább).
A Pro Missa Tridentina Alapítvány harmadszor is megtartja – immár hagyományosnak mondható Mindszenty (’47) gyalogos zarándoklatát. Idén új indulási és célponttal. Reméljük, hogy ez jobban megközelíthető lesz, főleg Budapestről. Az eddig szokások szerint mind a zarándoklat, mind a befejező szentmise Mindszenty bíboros úr minél hamarabb boldoggá avatásáért lesz felajánlva.
A mai [2022.06.04.] csíksomlyói búcsú talán legmeglepőbb fordulata volt, hogy a Szentmise végén a résztvevő népeket (zarándokokat) felszólították arra, hogy kizárólag nyelvre lehet áldozni (egy szín alatt). Ezek után fel kell tennünk a kérdést a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, hogy miért is kell Magyarországon kézbe áldozni, vagy inkább miért nem lehet nyelvre áldozni?
Gyakran elhangzik, hogy a hagyományos római miserítusban az új rítusnál könnyebb meglátni azt, hogy a szentmise egy szentáldozat – Krisztus véres keresztáldozatának vér nélküli bemutatása. Mivel ez a katolikus hit megélése és továbbadása szempontjából központi jelentőségű kérdés, meg kellene kérdeznünk, hogyan és miért van ez így. Meg tudjuk-e határozni a hagyományos latin mise azon jellemzőit, […]
+ Carlo Maria Viganò érsek “Ti, akik megengeditek magatoknak, hogy betiltsátok az apostoli szentmisét, ünnepeltétek-e valaha is? Ti, akik liturgikus katedráitok magasából fanyalogtok a “régi misére”, elmélkedtetek-e valaha is annak imáin, rítusain, ősi és szent gesztusain?” – az elmúlt években sokszor feltettem magamnak ezt a kérdést: mert bár én magam egészen kicsi korom óta ismerem […]
írásunknak ezt a címet is adhattuk volna: A modern és a hagyományos a katolikus egyházban. Mindjárt hozzá is kell tennünk, hogy a modern fogalma alatt nem a templomokban megjelenő digitális kijelzőket, az egyházközösségek immár természetesnek vett internetes honlapjait értjük. Annál inkább gondolunk a katolikus egyház alapját, központi elemét jelentő liturgia felfogásában, ünneplésében jelentkező változásokra.
Egy 2019-es(!!!) interjúban (Szerk.: prófétai látomás) az Istentiszteleti Kongregáció akkori prefektusa hangsúlyozta a római rítusú szentmise rendes és rendkívüli formája közötti szoros kapcsolatot.
| Impresszum | Adatvédelmi irányelveink | ||||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
