A 2023-as és 2024-es évben a 80 éves korhatár miatt több mint húsz bíborosnak kell távoznia a leendő pápa választói kollégiumából. Minden jel arra mutat tehát, hogy a jelenlegi római pápa ne késlekedjen túl sokáig a pontifikátusa kilencedik rendes nyilvános konzisztóriumának összehívásával, ami lehetővé teszi számára, hogy még egy kicsit rányomja bélyegét a Szent Kollégiumra.
És kilenctől? Rómában lassan konzisztóriumi hangulat uralkodik. Emlékezzünk arra, hogy az egyházban a nyilvános konzisztórium a bíborosi kollégium – a híres Szent Kollégium – egészének vagy egy részének a találkozóját jelenti, amelyet a pápa hív össze, amikor úgy ítéli meg, hogy egy téma elég fontos ahhoz, hogy a bíborosok Rómába jöjjenek.
A konzisztórium lehet rendes. Ebben az esetben az összes bíborost összehívják, legalábbis azokat, akik Rómában tartózkodnak, hogy bizonyos súlyos ügyekben, amelyek elég gyakran felmerülnek, vagy pedig azért, hogy bizonyos különösen ünnepélyes aktusokat hajtsanak végre, mint például a szentté avatások vagy a bíborosok kinevezése.
Rendkívüli is lehet, “ha az Egyház különleges szükségletei vagy nagy jelentőségű ügyek tanulmányozása azt tanácsolja” – pontosítja az egyházjog. Ilyenkor az összes bíborost Rómába hívják. A rendes konzisztóriummal ellentétben a rendkívüli konzisztóriumot mindig zárt ajtók mögött tartják.
VI. Pál pápa 1970. november 21-én kelt motu propriójával, az Ingravescentem Aetatemmel meghatározta, hogy csak 80 év alatti bíborosok választhatják a pápát; az 1975. október 1-jén kelt Romano Pontifici eligendo apostoli konstitúcióval pedig 120-ra korlátozta a választók számát. II. János Pál többször túllépte ezt a felső határt, 2001-ben és 2003-ban a választók kollégiuma elérte a 135 főt.
2023. április 27. óta Dominik Duka bíboros, emeritus prágai érsek elérte a 80 éves korhatárt, ami már nem teszi lehetővé számára, hogy konklávé esetén gyakorolja választójogát: a Szent Kollégium jelenleg 122 választóból áll.
A korhatár miatt további nyolc porporati veszíti el szavazati jogát a 2023-as év végéig, így a szavazók száma 114-re emelkedik. A 2024-es év folyamán további tizenhárom bíboros követi majd ugyanezt az utat. Minden jel arra utal tehát, hogy a rendes nyilvános konzisztórium összehívására még ebben az évben, de legkésőbb 2024 elején sor kerülhet.
A jelenlegi római pápa 2023. április 27-től a Szent Kollégium 122 választójából 80-at hozott létre. Ez a szám megfelel a szavazatok kétharmadának, amelyet Ferenc pápa utódjának össze kell gyűjtenie ahhoz, hogy konklávé esetén megválaszthassák.
A kocka azonban még nem dőlt el, hogy milyen profilú lesz a leendő egyházfő: ahogy a jelenlegi pápa szereti mondani, “a mi Istenünk nem a szokások, hanem a meglepetések Istene“.
Forrás: fsspx.news
Legolvasottabb írások160 times!
