Egyre nagyobb hullámokat vet az a minapi vatikáni jelentés, amely a visszaélésekbe belebukott amerikai bíboros, Theodore McCarrick ügyeiből kiindulva volt hivatott feltárni a katolikus egyház felelősségét. A hullámok már Szent II. János Pálig érnek; egyes katolikus körök szentségének visszavonását is követelik. Az Indexnek nyilatkozó katolikus hittanár(?)-szerkesztő égbekiáltó bűnökről is beszél.
Beran Ferenc morálteológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara (PPKE HTK) egyetemi docensének írását adjuk közre.
2010-ben az argentin püspökök leszavazták Bergoglio érsek javaslatát, hogy támogassák a homoszexuális élettársi kapcsolat törvényesítését. Az ACI Press-nek október 28-án tett nyilatkozatában La Plata nyugalmazott érseke, Héctor Aguer (a képen) felidézte az argentin püspökök között 2010-ben lefolytatott vitát a homoszexuális együttélések törvényesítéséről.
A Tűzfalcsoport Blogstar oldal talált rá a Catholic American Thinker című lap írására, mely azzal a megállapítással indít, hogy a pápa vezeti az összes nemzeti szuverenitás elleni támadást, hogy felszámolja az országhatárokat a teljes globalitás javára, látszólag a bolygó és a szegények érdekében.
Már 1962-ben, amikor Lefebvre érsek a Szentlélek Atyák általános elöljárója volt, fájdalmas kéréseket kapott, hogy segítsen a megzavart szeminaristáknak, akik a papság bomlását tapasztalták meg a különböző házakban. Azzal kezdte, hogy a szemináriumok és az egyetemek is „hagyományosak” legyenek.
Megdöbbenve olvasom Szoboszlai-Kiss Katalin (habilitált egyetemi docens, és filozófus) írását a mai Magyar Nemzetben, melyben Szász Péter írására válaszol. Elöljáróban szeretném kinyilvánítani, hogy két (különböző szakterületű) mérnök diplomával és és egy teológiai diplomával rendelkezve írom ezt a választ.
Veres András győri megyéspüspök szerint “tudatlanság áll” a lombikbébiprogram hátterében, és a “tudatlanság mértékétől függ, hogy az mekkora bűn”. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Magyar Nemzetnek adott villáminterjújában beszélt erről.
Bár sokat foglalkoztam az elmúlt években az egyházi művészetekkel, nem akadtam magyarországi példára (bár lehet, hogy tévedek), ahol a szentmisében használt felolvasó pulpitus, kiterjesztett szárnyú sast formáz. Annál többet láttam ilyet az anglikánok által sok száz éve elkonfiskált katedrálisokban és szinte minden anglikán istentiszteleti helyen.
Amikor 1987-ben Rómában részt vettem a Szent Péter és Szent Pál főapostolok ünnepén tartott pápai misén – amelyen II. János Pál átadta az érseki palliumot az akkoriban kinevezett főpapoknak – a gyülekezés és a Bazilikába való beléptetés előtt megcsodáltam a két hatalmas Főapostol-szobrot a Bernini-féle kolonnádokkal átkarolt téren.
15 éves koromban rendszeres ministránsként megemlítettem a plébánosomnak: annyira tetszik az oltárszolgálat, hogy elgondolkoztam a papi hivatáson. Mivel bolsevik idők jártak még, állami gimibe jártam és nem tanultam latint, azonnal kijelentette: ha szemináriumba készülsz, előtte meg kell tanulnod latinul, majd itt a plébánián magánórákat adok neked. Emlékszem, mennyire megdöbbentem: latint? minek? ráadásul a szeminárium előtt?
| Impresszum | Adatvédelmi irányelveink | ||||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
